Bejegyzések

Jób címkéjű bejegyzések megjelenítése

Téved, és igaza van - Jób 5,6-16 (Szentháromság ünnepe utáni 7. vasárnap, 2023.07.23.)

Kép
textus: Jób 5,6-16 “ 6 Nem a porból támad a hamisság, és nem a földből sarjad ki a vész, 7 hanem az ember maga szüli a vészt, melynek szikrái a magasba szállnak. 8 De én az Istenhez fordulnék, Istenre bíznám az ügyemet, 9 aki hatalmas dolgokat művel kikutathatatlanul, csodás dolgokat megszámlálhatatlanul. 10 Esőt ad a föld színére, vizet bocsát a mezőkre. 11 Magasra emeli az alant levőket, a gyászolókat oltalmazza segítsége. 12 A ravaszkodók terveit meghiúsítja, nem alkot kezük maradandót. 13 Saját ravaszságukkal fogja meg a bölcseket, és a cselszövők terve meghiúsul. 14 Nappal is sötétben botorkálnak, tapogatóznak délben is, mint éjjel. 15 Megszabadítja szájuk fegyverétől, az erős kezéből a szegényt. 16 Így lesz reménysége a nincstelennek, a csalárdság pedig elnémul .”

Kihozni belőle a legtöbbet (prédikáció, Húsvét ünnepe, 2020.04.12.)

Kép
textus: Jób 19,25-26 „ 25Mert én tudom, hogy az én megváltóm él, és utoljára megáll a por fölött, 26és ha ez a bőröm szertefoszlik is, testem nélkül is meglátom az Istent .” A teljes istenisztelet videója: A prédikció audió formátumban:

Milyen az Isten, avagy a Mátrix és az emberi képzelet (prédikáció, Szentháromság ünnepe utáni 4. vasárnap, 2019.02.03.)

Kép
textus: Jób 42,1-6 „ 1 Jób ekkor megszólalt, és így felelt az Úrnak: 2 Tudom, hogy mindent megtehetsz, és nincs olyan szándékod, amelyet meg ne valósíthatnál. 3 Ki akarja eltakarni örök rendemet tudatlanul? – kérded. Valóban olyasmiről szóltam, amit nem érthetek: csodálatosabbak, semhogy felfoghatnám. 4 Hallgass meg, hadd beszéljek! – kértem. Én kérdezlek, te meg oktass engem! – felelted erre. 5 Eddig még csak hírből hallottam rólad, de most saját szememmel láttalak. 6 Ezért visszavonok mindent, bűnbánatot tartok porban és hamuban. ” Meghallgatnád? Katt ide!

Az utolsó kijelentő mód (prédikáció, Ajka-Öcs, Ítélet vasárnap, 2016.11.06.)

Kép
textus: Jób 14,1-6.13-17 „ 1 Az asszonytól született ember élete rövid, tele nyugtalansággal. 2 Kihajt, mint a virág, majd elfonnyad, árnyékként tűnik el, nem marad meg. 3 És te még így is rossz szemmel nézed, őt is a törvény elé idézed?! 4 Van-e tiszta ember, tisztátalanság nélküli? Nincs egyetlenegy sem. 5 Ha meg vannak határozva napjai, ha számon tartod hónapjait, ha határt szabtál neki, amelyet nem léphet át, 6 akkor légy hozzá elnéző, hogy nyugalma lehessen, míg eljön a várt pihenőnapja, mint a napszámosnak! […] 13 Bárcsak elrejtenél a holtak hazájában, ott rejtegetnél haragod elmúltáig! Kiszabnád időmet, azután újra gondolnál rám. 14 Ha meghal a férfiú, életre kelhet-e? Akkor egész küzdelmes életemen át is tudnék várni, míg csak a fordulat be nem következik. 15 Szólnál hozzám, és én válaszolnék, kívánkoznál kezed alkotása után. 16 Akkor még lépteimre is vigyáznál, de nem tartanád számon vétkemet. 17 Lepecsételt zsákban volna minden vétkem, bűneimet pedig eltörölnéd. ”