Gyülekezetëpülö

 A Jákobról szóló sorozatunk második epizódjában Jákób születéséről beszélünk, arról, hogy milyen kröülmények között született meg Jákob és ikertestvére Ézsau, és arról, hogy milyen jelentősége van kettejük kapcsolatának Jákob életére és Izrael történetére nézve.

 Az Isten az embert nem önmagában „rakta le” a földre, hanem egy csodálatos rendszer részeként, amelyet természetnek nevezünk. Keresztény hívő emberként ezért sem magunkra, sem a minket körülvevő világra nem csupán úgy tekintünk mint önálló személyekre, dolgokra, entitásokra stb., hanem úgy is mint teremtő Isten kreativitásának jeleire. Sőt! Egy olyan hálózat részei vagyunk, amelyben tenni is tudunk és tennünk is kell az isteni mandátum mentén (1Móz 2,15). A kereszténység központi üzenete Krisztus keresztje és megváltó munkája. De vajon kinek szól ez a megváltás? Csak az embereknek? Vajon milyen szerepe van a megváltásnak a(z emberen kívüli) teremtett világ számára és milyen szerepe van ebben az embernek? És mennyire jó szó erre a teremtésvédelem? Az adás egy beszélgetés dr. Gáncs Tamással, aki a Kelenföldi Evangélikus Egyházközség lelkésze és emellett az Ararát, a Magyarországi Evangélikus Egyház Teremtésvédelmi Munkacsoportjának vezetője. A téma aktualitását a Teremtés hete adja, ame

textus: Lk 14,12-14 „ 12 Azután szólt Jézus ahhoz is, aki őt meghívta: Ha ebédet vagy vacsorát készítesz, ne a barátaidat hívd meg, ne is a testvéreidet, a rokonaidat vagy a gazdag szomszédaidat, nehogy viszonzásul ők is meghívjanak téged. 13 Hanem ha vendégséget rendezel, szegényeket, nyomorékokat, sántákat, vakokat hívjál meg, 14 és boldog leszel, mert nincs miből viszonozniuk. Te pedig viszonzásban részesülsz majd az igazak feltámadásakor. ”

Az elmúlt 1500 év teológiatörténetének egyik legforróbb pontja az akarat kérdése. Egyrészről, hogy vajon az emberi akarat meddig terjed(het), és mennyire szabad, mitől szabad, mire szabad. Az érem másik oldala pedig Isten akarata. Vajon mi az Isten akarata? Meddig terjed? Milyen hatással van rám az ő akarata, (eleve) elrendelése?  A mai adás egy kétrészes minisorzat első része, amely ilyen és hasonló kérdésekre keresi a választ.

 textus: Mt 13,18-23 „ Ti azért halljátok meg a magvető példázatát! 19 Mindazokhoz, akik hallják a mennyek országának igéjét, és nem értik, eljön a gonosz, és elragadja azt, ami szívükbe van vetve: ez az útfélre esett mag. 20 A köves talajra esett mag pedig az, aki hallja az igét, és azonnal örömmel fogadja, 21 de valójában nincs gyökere, nem állhatatos: mihelyt nyomorúság vagy üldözés támad az ige miatt, azonnal elbukik. 22 A tövisek közé esett mag pedig az, aki hallja az igét, de e világ gondja és a gazdagság csábítása megfojtja az igét, és terméketlen lesz. 23 A jó földbe esett mag pedig az, aki hallja és érti az igét, és termést hoz: az egyik százannyit, a másik hatvanannyit, a harmadik harmincannyit .”

textus: Jn 7,37-39a „ 37 Az ünnep utolsó nagy napján felállt Jézus, és így kiáltott: Ha valaki szomjazik, jöjjön hozzám, és igyék! 38 Aki hisz énbennem, ahogy az Írás mondta, annak belsejéből élő víz folyamai ömlenek. 39 Ezt pedig a Lélekről mondta, akit a benne hívők fognak kapni, ”

Sokféle vélemény létezik azzal kapcsolatban, hogy mik a legfontosabb cselekményei a kereszténységnek. De - azt hiszem - ezek közül is kimelkedik az istentisztelet, amely a hívő közösség közös ünnepe az Isten jelenlétében. Az pedig, hogy mit történik egy ilyen alkalommal nagy részben a liturgiától függ, amely a forgatókönyve a "szent műnek", amely arra hivatott, hogy megjelenítse és közvetítse a Krisztus megváltó munkájának üzenetét a jelenlévőknek. De tulajdonképpen mi történik az istentiszteleten? És mi a liturgia konkrétan? Beszélgetőpartnerem dr. Hafenscher Károly (hab.) egyetemi tanár, akinek szakterülete a liturgika, azaz a keresztény liturgiával foglalkozó, teológiát, zenét, és még sok más területet érintő tudományág. Hafenscher Károly: Liturgika Az adás háttérben hallgatható és letölthető formában: Az adás a YouTube-on: Az adás a Spotify-on.

textus: Lk 6,43-46 „ 43Nem jó fa az, amely rossz gyümölcsöt terem, és ugyanúgy nem rossz fa az, amely jó gyümölcsöt terem. 44Mert minden fát a maga gyümölcséről ismernek meg. Hiszen tüskebokorról nem szednek fügét, csipkebokorról sem szüretelnek szőlőt. 45A jó ember szíve jó kincséből hozza elő a jót, a gonosz ember pedig a gonoszból hozza elő a gonoszt. Mert amivel csordultig van a szív, azt szólja a száj. 46Miért mondjátok nekem: URam, URam – ha nem teszitek, amit mondok? ”