Mennyei közútkezelők (prédikáció, Somlószőlős, Advent 3. vasárnapja, 2015.12.13.)
textus: Ézs 40,1-11
"Vigasztaljátok,
vigasztaljátok népemet! – mondja Istenetek. 2 Beszéljetek
szívhez szólóan Jeruzsálemmel, és hirdessétek neki, hogy letelt
rabsága, megbűnhődött bűnéért, hiszen kétszeresen sújtotta
az Úr keze minden vétkéért.
3
Egy hang kiált: Építsetek utat a pusztában az Úrnak! Készítsetek
egyenes utat Istenünknek a kietlen tájon át! 4 Emelkedjék föl
minden völgy, süllyedjen le minden hegy és halom, legyen az
egyenetlen egyenessé és a dombvidék síksággá! 5 Mert megjelenik
az Úr dicsősége, látni fogja minden ember egyaránt. – Az Úr
maga mondja ezt. 6 Egy hang szól: Kiálts! Én megkérdeztem: Mit
kiáltsak? Minden test csak fű, és minden szépsége, mint a mezei
virágé.
7
Elszárad a fű, elhervad a virág, ha ráfúj az Úr szele. –
Bizony, csak fű a nép! 8 Elszárad a fű, elhervad a virág, de
Istenünk igéje örökre megmarad. 9 Magas hegyre menj föl, ki
örömhírt viszel a Sionnak, harsány hangon kiálts, ki örömhírt
viszel Jeruzsálemnek! Kiálts, ne félj! Mondd Júda városainak:
Itt van Istenetek! 10 Az én Uram, az Úr jön hatalommal, karja
uralkodik. Vele jön szerzeménye, előtte jön, amiért fáradozott.
11
Mint pásztor, úgy legelteti nyáját, karjára gyűjti a
bárányokat, ölébe veszi őket, az anyajuhokat szelíden
terelgeti."
Immáron
a harmadik messiási próféciát (1 2) olvashatjuk ebben az adventben.
Ebből kettő - a múlt heti és a mai - Ézsaiás "tollából" származik. És csakúgy, mint az előző szakasz ez is az un. fogság idején hangzott el először.
"Vigasztaljátok,
vigasztaljátok népemet! " - hangzik a szakasz elején. Igen,
szükség volt akkoriban (is) vigasztalásra. S talán ma nekünk
nincs szükségünk vigasztalásra, mert így a karácsony
közeledtével nem a szomorúság van előtérben, hiszen a
Megváltó földre jövetelére készülünk. És a karácsony alapvetően
boldog és vidám dolog. Mégis sok mindent adhat nekünk ez az ige,
ha nem a vigasztalás tényére, hanem annak a módjára és tárgyára
koncentrálunk.
A
vigasztalás pedig egy kiáltó hang formájában szólal meg a mai
igénkben. "Egy hang kiált: Építsetek utat a pusztában az
Úrnak! Készítsetek egyenes utat Istenünknek a kietlen tájon át!
4 Emelkedjék föl minden völgy, süllyedjen le minden hegy és
halom, legyen az egyenetlen egyenessé és a dombvidék síksággá!" Ha tüzetesebben megvizsgáljuk az igét, akkor feltűnhet
hogy ezek a szavak bár itt fordulnak elő először, de nem utoljára
a Biblia lapjain. A Máté írása szerinti evangélium 3.fejezetében szinte szóról szóra elhangzik ez a szakasz. Mégpedig
Keresztelő János szájából, prédikációképpen. A nép szinte
epekedve várta a Messiást, és Keresztelő János pedig az ő nagyon
közeli eljövetelét hirdette. Talán csak napok teltek el e között
a Ézsaiástól idézett jánosi prédikáció és Jézus nyilvános
szolgálatának kezdete között.
És
ez bizony számunkra is komoly üzenetet hordoz. Krisztus
eljöveteléről, magáról Krisztusról hallunk ebben az igében.
"Egy hang kiált: Építsetek utat a pusztában az Úrnak!
Készítsetek egyenes utat Istenünknek a kietlen tájon át!"
Miért kell utat építeni? Miért kell utat építeni nekünk? Talán azért mert vannak olyan
„útviszonyok”, amikkel Jézus nem tud megbirkózni? Vannak olyan
helyek, ahova az ő igéje, az ő üzenete, az ő akarata nem képes
eljutni? Ugyan dehogy! Azért kell utat építeni, mert jön! És ez
a legnagyobb üzenet, amit csak kaphatunk, hogy Jézus jön! Még
mindig, és ma is jön! Jön, annak ellenére, hogy nincs itt testben a
földön, jön annak ellenére, hogy meghalt értünk, és jön mind a
mellett, hogy feltámadt és mennybe ment! Mert ma is itt van, ma is
velünk van és folyamatosan jön felénk! Készítsünk utat az
életünkben, a lelkünkben, a környezetünkben, az ige hirdetésével
és megélésével. Miért? Mert magunkban és másokban is így
tudatosíthatjuk, hogy Ő jön! És mi adventben élünk, azaz várjuk
Őt minden percben.
És
higgyük el testvérek, hogy Jézus rá fog lépni az általunk
készített útra. És ez nyilvánvaló lesz mindenki számára.
"Mert megjelenik az Úr dicsősége, látni fogja minden ember
egyaránt." - írja Ézsaiás. Jézus nyilvánvaló és
egyértelmű. Főleg ilyenkor, a karácsony közeledtével, nem lehet
az ő személye mellett érintetlenül elmenni. Még karácsonyi
vásárok, csillogó ajándékok, bevásárló központok,
díszkivilágítások vaktó fénye ellenére is kiviláglik a
lényeg: hogy Jézus valódi fénye nem vakít, hanem beragyogja az
életünket. Mert Ő jön!
És
nekünk feladatunk ezt elősegíteni, amennyire csak tudjuk. Lássa
mindenki az útkészítésünket! Ne rejtsük el, ne takargassuk,
hanem lássa mindenki, hogy mi mire várunk, kire várunk adventben.
Nem
véletlen az sem, hogy többször s előfordul az igében, hogy
bennünket is kiáltásra biztat Ézsaiás. "Kiálts! Én
megkérdeztem: Mit kiáltsak? Minden test csak fű, és minden
szépsége, mint a mezei virágé." és "Kiálts, ne félj!
Mondd Júda városainak: Itt van Istenetek! " Kiáltani kell,
mert minden Krisztus nélkül élő embernek, sőt mindenkinek, újra
és újra szüksége van Krisztusra, az ő szeretetére és fényére!
Mert olyan minden ember élete mint a fű. Letaposhatják,
lekaszálhatják, eltüzelhetik egy pillanat alatt. Gyógyír erre
nincsen. De kiáltsunk, mert mind e mellett itt van a mi Istenünk!
Soha, de soha nem marad el tőlünk! Nem tudom tudják e a testvérek,
hogy Jézusnak van egy másik neve is: Immánuel. Márpedig az
Immánuel azt jelenti: "Velünk az Isten!" (Mt 1,23) És ez
tény!
És
ha Krisztusban velünk az Isten, akkor nincsen félnivalónk. "Mint
pásztor, úgy legelteti nyáját, karjára gyűjti a bárányokat,
ölébe veszi őket, az anyajuhokat szelíden terelgeti." -
olvassuk. Igen Jézus a jó pásztor (Jn 10,11), aki által az Isten
itt volt és itt van felettünk, közöttünk és bennünk. Pásztor,
aki jól terelgeti a nyájat, akinek nem semmiről nem tudó, oktalan
és akarat nélküli birkái vannak, hanem szeretett bárányai,
akiről Jézus ezt mondja: "Többé nem mondalak titeket
szolgáknak, mert a szolga nem tudja, mit tesz az ura. Titeket
azonban barátaimnak mondalak, mert mindazt, amit hallottam az én
Atyámtól, tudtul adtam nektek." (Jn 15,15)
Hát
az ehhez vezető, a Jézushoz vezető út megmunkálására hív
bennünket az ige. Dolgozzunk hát ezért rendületlenül és
fáradhatatlanul! És ha megakadunk egy-egy kátyúban vagy
göröngyben, akkor se csüggedjünk, csak kérjük az Úr
segítségét, amit ő meg fog adni nekünk. Ámen
Megjegyzések
Megjegyzés küldése