Gyümölcsös Lélek (prédikáció, Somlószőlős-Kerta-Kamond, Szentháromság ünnepe utáni 14. vasárnap, 2015.09.09)

textus: Gal 5,19-25

„16 Intelek titeket: a Lélek szerint éljetek, és a test kívánságát ne teljesítsétek. 17 Mert a test kívánsága a Lélek ellen tör, a Léleké pedig a test ellen, ezek viaskodnak egymással, hogy ne azt tegyétek, amit szeretnétek. Ha pedig a Lélek vezet titeket, nem vagytok a törvény uralma alatt. 19 A test cselekedetei azonban nyilvánvalók, mégpedig ezek: házasságtörés, paráznaság, tisztátalanság, bujálkodás, 20 bálványimádás, varázslás, ellenségeskedés, viszálykodás, féltékenység, harag, önzés, széthúzás, pártoskodás, 21 irigység, gyilkosság, részegeskedés, tobzódás és ezekhez hasonlók. Ezekről előre megmondom nektek, amint már korábban is mondtam, akik ilyeneket cselekszenek, nem öröklik Isten országát. 22 A Lélek gyümölcse pedig: szeretet, öröm, békesség, türelem, szívesség, jóság, hűség, 23 szelídség, önmegtartóztatás. Az ilyenek ellen nincs törvény. 24 Akik pedig Krisztus Jézuséi, a testet megfeszítették szenvedélyeivel és kívánságaival együtt.. 25 Ha a Lélek által élünk, akkor éljünk is a Lélek szerint.”

Már jócskán benne vagyunk az aratásban és nemsokára elkezdődik a szüret is. Éghajlati viszonyainkból adódóan (legalábbis egyenlőre) ez az időszaka a betakarítás ideje. De nem csak a nagygazdáknál, hanem a kiskertekben is. Tombol a paradicsomszezon, a paprika is érik és még ki tudja milyen zöldségek ill. gyümölcsök gazdagítják az asztalunkat. Ebben az időszakban kell gondoskodni a tartósításról és télre való felkészülésről is. Gyümölcs-zöldség időszak.

Mindannyian tudjuk, hogy ezek nem maguktól lettek. Ugyan van, ami vadon is megnő, de ha igazán jó termést akarunk, akkor azért dolgozni kell. És nem is keveset. Most érik be (nem csak konkrétan, de képletesen is) a munkánk gyümölcse(i)amit vetettünk, ültettünk, gondoztunk, neveltünk.

És az is tény, hogy általában a gyümölcsei jelzik a különböző növényeknek, fáknak, hogy milyen állapotban van az az adott növény. A gyümölcs visszamutat a növényre. Ha jó a termés, akkor feltételezhetjük, hogy jó a fa/növény is, ha pedig rossz, akkor el kell gondolkodni, hogy ez miért van, esetleg megtenni megfelelő lépéseket. Mert - hogy maradjunk a fa példájánál - jó fa teszi a jó gyümölcsöt és nem fordítva. És bizony sokszor meg kell küzdenünk a kártevőkkel, betegséggel amelyek - még az időjáráson felül - igencsak meg tudják keseríteni az életünket.

Ez a küzdelem folyik az ember életében, az ember életéért. S bár minden ember életéért, de csak a keresztény ember van ennek a küzdelemnek igazi és valódi tudatában, ismerve annak következményeit. Pál apostol ebben a szakaszban erről a küzdelemről és ennek kapcsán gyümölcsökről beszél. Persze nem szőlőről, almáról vagy barackról, hanem a az emberi élet gyümölcseiről. Arról, hogy mi látszik meg az ember életén. Mert ami meglátszik rajta és amilyen, az alapján lehet megvizsgálni egy embernek az életét. Milyen gyümölcsöt terem? Ellenségeskedést, viszálykodást, irigységet, bálványimádást...? Vagy jóságot, hűséget, türelmet, örömöt...?

Pál arról beszél, hogy a keresztény ember élete kétféle fa egyszerre. A Lélek fája, ahol Jézus Krisztusban jó gyümölcsöket tud teremni; és a test fája (test cselekedetei ahogyan Pál fogalmaz), ahol rosszakat. És bizony ezek a gyümölcsök, csakúgy mint a növényeknél, visszamutatnak az emberre.

Azonban két dolgot tisztázunk kell. Az egyik az az, hogy senki sem egyik vagy másik, hanem mindenki mindkettő egyszerre (1), a kérdés csak az, hogy melyik fa uralja az életünket, melyik fa a domináns az életünkben. A másik dolog pedig az, hogy itt Pál a "test" szó alatt nem a biológiai embert érti (2), hanem az Istentől elszakadt, vele meghasonult állapotot jelzi az apostol. Elterjedt tévhit volt nagyon sokáig a kereszténységben, hogy a lélek jó és test rossz. De a Biblia nem ezt tanítja, hanem azt, hogy az ember egységes egész test és lélek, az Isten és így van jól. De ezzel nem kisebbítjük a bennünk és értünk folyó harcot, hanem éppen hogy helyre tesszük. Mert ha csak a saját testünket kellene legyőzni, az nem lenne annyira durva, de így (a páli testfogalom, azaz az Istentől való elszakadottság) egy olyan ellenfél, amivel nem bírnánk. De van segítségünk! Éppen ezért van a Lélek nagybetűvel írva. Mert az igazi küzdelmet nem egyedül vívjuk, hanem maga a Szentlélek az, aki harcol értünk. Harcol az életünkért, a "termésünkért"! A kérdés csak az, hogy mi melyik oldalon állunk, melyik mellett törünk lándzsát!

Fontos azt is tudni, hogy ezek a listák nem elvárásként, hanem egyértelmű következményekként szerepelnek itt. Tehát nem arról van szó, hogy az egyik vagy másik listán szereplő tetteket kell végrehajtani ahhoz, hogy ide, vagy oda tartozzunk, hanem azt jelenti, hogy ezek fogják jellemezni életünket, jelezni hovatartozásunkat. Nem előírásokat kapunk Istentől, hanem segítséget és erőt Szentlelke által egy jobb élethez és a jó oldalon való részvételhez a harcban.

A jó hír pedig az, kedves testvére, hogy a háború már eldőlt! Még folyik a harc, mert még nincsen vége ennek a világnak, de Jézus Krisztusban Isten győzött a halál és a gonosz felett! Keresztényként mi a győztes oldalon állunk. A gonosz még dolgozik, hogy minél többeket rántson magával a bukásba, de Szentlélek által mi megmaradhatunk az Isten kegyelmében.

Milyen jó lenne, ha a Lélek gyümölcseit teremnénk mindannyian, ha ezek a gyümölcsök azt jeleznék, hogy minden külső körülménytől függetlenül, nekünk bizalmunk és reménységünk van Jézus Krisztusban. Az a reménységünk, hogy szeretet, öröm, békesség, türelem, szívesség, jóság, hűség, szelídség, önmegtartóztatás és hasonló áldások és gyümölcsök jellemzik majd életünket és közösségünket. Erre vezessen bennünket az Isten. Ámen

A folytatást itt olvashatod!