Jézus nem alternatív (prédikáció, Padragkút-Ajka-Devecser, Húsvét utáni 4. vasárnap, 2017.05.14.)

textus: Jn 16,5-15
5 De most elmegyek ahhoz, aki elküldött engem, és közületek senki sem kérdezi tőlem: Hova mégy? 6 Mivel azonban ezeket mondom nektek, szomorúság tölti el a szíveteket. 7 Én azonban az igazságot mondom nektek: jobb nektek, ha én elmegyek, mert ha nem megyek el, a Pártfogó nem jön el hozzátok, ha pedig elmegyek, elküldöm őt hozzátok. 8 És amikor eljön, leleplezi a világ előtt, hogy mi a bűn, mi az igazság, és mi az ítélet. 9 A bűn az, hogy nem hisznek énbennem; 10 az igazság az, hogy én az Atyához megyek, és többé nem láttok engem; 11 az ítélet pedig az, hogy e világ fejedelme megítéltetett. 12 Még sok mindent kellene mondanom nektek, de most nem tudjátok elviselni; 13 amikor azonban eljön ő, az igazság Lelke, elvezet titeket a teljes igazságra; mert nem önmagától szól, hanem azokat mondja, amiket hall, és az eljövendő dolgokat is kijelenti nektek. 14 Ő engem fog dicsőíteni, mert az enyémből merít, és azt jelenti ki nektek. 15 Mindaz, ami az Atyáé, az enyém; ezért mondtam, hogy az enyémből merít, és azt jelenti ki nektek.
Meghallgatnád? Klikk, és görgess a poszt végére!

Különös kort élünk manapság. Egyre inkább a forma határoz meg mindent. És hogy mit értek ez alatt? Azt értem, hogy lassan teljesen mindegy, hogy MIT mondunk, MIT teszünk, MIT akarunk, egyre inkább csak az számít, HOGYAN mondjuk, HOGYAN cselekszünk, HOGYAN akarjuk megvalósítani. Vagy még egyszerűbben a „csomagolás” a lényeg, nem maga a „dolog”, a „tálalás” és nem az „étel”. Éppen alakultak ki olyan fogalmak a közbeszéd kapcsán, mint „alternatív tények”, vagy éppen „alternatív igazság”. Ezeknek a fogalmaknak az léynege, hogy nem számít mi az igazság, valódi tud lenni bármi, amit az emberek annak gondolnak. És az is teljesen mindegy mi a valóságos, mert igazat csinálni bármiből lehet. Minden csak meggyőzés kérdése...
Ebben a helyzetben azt sem tudom, hogy kinek higgyek! Nem is csoda, honnan tudnám azt, hogy mik a politika, a társadalom, világ nagy összefüggései, ha azt sem tudom pontosan, hogy a szomszéd utcában mi zajlik…! És mégis ott a hatalmas vágy, hogy ebben a mindent relativizáló környezetben egyetemes igazságokra leljek. Azt hiszem nem vagyok ezzel egyedül. És bizony ezt a vágyat használják ki sokan és nyújtják azokat a bizonyos „alternatívákat”, amiket kellemesebb, könnyebb, gyorsabb „elfogyasztani”.
Bár – ebből a szempontból is – különös világot élünk, mégis ez a helyzet nem ismeretlen, egyedi, vagy éppen új a világtörténelemben, csupán ma sokkal könnyebb információt közölni és ahhoz hozzájutni, így jelentősen töményebben adunk és kapunk mindent. Gondoljunk csak József Attila soraira: „Te jól tudod, a költő sose lódit:/ az igazat mondd, ne csak a valódit” (József Attila: Thomas Mann üdvözlése) Már akkor sem volt ismeretlen a valóság és igazság „megkeverése”, vagy egymás ellen kijátszása! Csak ma mindez olyan mennyiségben ömlik ránk, ami az eddigi korokban elképzelhetetlen volt.
De akkor hol találunk igazi igazságokra, olyanokra, amelyeket úgy is el tudunk fogadni, hogy annak mibenlétét ellenőrizni nem áll hatalmunkban? Jézus mondja: „Én azonban az igazságot mondom nektek” Nagyon izgalmas az a fogalom, amit itt lejegyzett János apostol. Az „alétheia” kifejezés jelent egyszerre igazságot és valóságot is… vagy inkább valóságot jelent, amiben ott az igazság (is). Jézus azt üzeni nekünk, hogy az ő mondanivalója nem alternatíva, hanem fix pont, nem könnyen fogyasztható, hanem valódi. És két bizonyítékot is adott erre, amelyek megcáfolhatatlanok és világszinten jelentőségük van. Az egyik, hogy az életét adta ezért az valódi igazságért! A hazugságot onnan lehet felismerni, hogy gyártója és terjesztője (aki tudja, hogy hazugság, amit mond) nem kockáztat, ha baj van, akkor elmenekül, vagy kibúvót keres. Ha pedig már nem szolgálja az érdekét az adott „alternatív igazság”, akkor változtat, mégpedig arra, ami neki kellemes, megfelelő, előnyös. Jézus soha nem tett ilyet, nem futamodott meg. Szenvedése kezdetén így imádkozott: „Atyám, ha nem távozhat el tőlem ez a pohár, hanem ki kell innom, legyen meg a te akaratod.” (Mt 26,42) Nem keresett kibúvót, ha ez az Atya akarata, ennek kell megtörténnie, akkor történjen hát meg.
A második bizonyíték pedig a Szentlélek. „Én azonban az igazságot mondom nektek: jobb nektek, ha én elmegyek, mert ha nem megyek el, a Pártfogó nem jön el hozzátok, ha pedig elmegyek, elküldöm őt hozzátok.” Mert mindannyian tapasztalat alapján vagyunk itt, nem azért, mert korbáccsal hajtottak ide. Azért vagyunk itt, mert mindannyian tapasztaltunk valamit, ami alátámasztotta a hitünket. Mert a hit nem elkülönítetten van jelen az életünkben, hanem annak legstabilabb alapját adja. És igen, a Szentlélek az, aki a jézusi igazságot személyessé teszi a számunkra, megszólítóvá és útmutatóvá. A Szentlélek az, aki által a Biblia igéi is személyes üzenetté válnak a számunkra, és így ő az, aki összegyűjti a világ minden táján a Jézusban hívőket és egyházat formál belőlük. Megszólítottak vagyunk és vezetettek, de nem megvezetettek. Ugyanis a Szentlélek „az igazság Lelke, elvezet titeket a teljes igazságra”.
Van egy nagyon „aranyos” történet ezzel a szakasszal kapcsolatban. Idősebb Cserháti Sándor professzor úr, akitől nekem még volt szerencsém tanulni az egyetemen, Újszövetség professzor volt. Mesélt sokat azokról az időkről, amikor a Biblia Protestáns Új Fordítását készítették, a hetvenes évek első felében. Amikor ehhez a részhez értek, mindenki kicsit aggódni kezdett. „A Szentlélek másik neve – amit Jézus használ – Pártfogó? Párt-fogó? Ez egy kicsit meredek! Mit fog hozzá szólni a Párt?” Hát, igen, az aggodalom nem volt alaptalan. Ugyanis a kor alternatív valóságában, mindenhol ellenséget kellett keresni, egyiket a másik után, külsőt, vagy belsőt, hogy legyen ki ellen „békeharcot” hirdetni!
Akár az akkori kusza világban, akár a maiban, minden ember vágya az, hogy valódi életet éljen. Tényleg megélhesse, és meg is élje azokat az éveket, amelyek adattak a számára. Jézus pontosan ezt ajánlja fel nekünk. Sem többet, sem kevesebbet, mint az igazságon alapuló valóságot. Arra biztat bennünket, hogy fogadjuk el tőle ezt, mert ekkor fogunk rátalálni arra a bizonyos fix pontra, amely viszonylagos világunkban olyan tájékozódási pontot jelenthet, ami minden helyzeten átvezérelhet bennünket. Sőt nem csak ebben az életben, hanem ezen túl az örök életbe is.

Megjegyzések

  1. Szívből ajánlom mindenkinek ezt a prédikációt, aki igazi, egyetemes igazságot keres; aki kíváncsi arra, hogy ebben a mai felszínes világban mi lapul a dolgok mögött; aki egyszerűen csak Jézust keresi...

    Nekik üzenem: itt van. Velünk. Csak annyit kell tennünk, hogy halljuk meg a szavát!

    (ui: Jó az új dizájn! :))

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Egy másik választás, avagy hova teszed a voksodat (prédikáció, Padragkút-Ajka-Devecser, Böjt 4. vasárnapja, 2018.03.11.)

Víz(kereszt)parti sátorozás (prédikáció, Ajka-Öcs, Vízkereszt ünnepe, 2018.01.07.)

Valóban feltámadt? 1-2. (prédikációk, Húsvét ünnepe, 2018.04.01.-02.)