Gazdagság belül (Prédikáció, Somlószőlős-Kamond, Szentháromság ünnepe utáni 18. vasárnap, 2015.10.04.)

textus: 1Kor 1,4-9

4 Hálát adok értetek az én Istenemnek mindenkor azért a kegyelemért, amely nektek Krisztus Jézusban adatott. 5 Mert őbenne meggazdagodtatok mindenben: minden beszédben és minden ismeretben, 6 amint a Krisztusról való bizonyságtétel megerősödött bennetek. 7 Ezért nincs hiányotok semmiféle kegyelmi ajándékban, miközben a mi Urunk Jézus Krisztus megjelenését várjátok, 8 aki meg is erősít titeket mindvégig, hogy feddhetetlenek legyetek a mi Urunk Jézus Krisztus napján. 9 Hűséges az Isten, aki elhívott titeket az ő Fiával, Jézus Krisztussal, a mi Urunkkal való közösségre.



Mindenkinek legalább egyszer megfordul a fejében, hogy mit tenne, ha megnyerné a lottó ötöst. Bevallom engem is igen foglalkoztat a dolog. Voltak olyan időszakaim, amikor igen sok időt töltöttem azzal, hogy megtervezzem: mit csinálnék akkor, ha ilyen hihetetlen módon meggazdagodnék. Milyen lenne a ház, amit építenék, milyen dolgokat próbálnék ki, kinek adnék belőle, egyáltalán milyen lenne az az élet, amit ilyen mennyiségű pénz tud biztosítani. De, ami biztos, hogy mindenek előtt, elmennék egy év szabadságra.

Mindenkit foglalkoztat a meggazdagodás gondolata. Ilyen vagy olyan módon, de mindannyiunk vágyik arra, hogy anyagi biztonságban, sőt anyagi jólétben - vagy még tovább görgetve a ezt a gondolatot - luxusban éljen. Minden emberben benne van, hogy a sok pénz jó dolog. És ez így is van. Mi mindenre lehetne felhasználni azt a sok pénzt! Nagyon sok ember bármit megtenne azért, hogy gazdag lehessen. És bizony van, hogy nem a becsületes, vagy a szerencsés utat választják ennek a célnak az elérésére.

És azt is tudnunk kell, hogy a gazdagság megváltoztatja az embert, és nem mindig a jó irányba. Sőt, legtöbbször nagyon rossz irányba. Az ember elfeledkezik a külvilágról, hogy milyen volt mielőtt gazdag lett, és elfeledkezik az emberekről, akik iránt felelőssége van. Meg úgy egyáltalán a felelősségről elfeledkezik. Mert ahogyan a nagy erő, úgy a sok pénz nagy felelősséggel jár.

Pál apostol ebben a szakaszban a meggazdagodásról ír. Bár nem pénzügyi értelemben, hanem „belső” meggazdagodásról beszél. Mert az ember nem csak külsőleg-anyagilag tud meggazdagodni, hanem belül is. Ahogyan a külső meggazdagodásnak is vannak jelei, hiszen az ember sok mindent vesz: drága ruha, nagy ház, gyors autó, sok ékszer stb., úgy a belső meggazdagodásnak is vannak jelei, vannak „szerzeményei”. Mert bizony – ahogyan külső meggazdagodásnál – úgy a belsőnél is megváltozik az ember. De van egy nagyon fontos különbség: ebben az esetben mindig jó irányba. Pál így sorolja fel ezeket a területeket, ahol változik az ember: beszéd, ismeret, Krisztusról szóló bizonyságtétel, kegyelmi ajándék. De mik ezek a gazdagító belső dolgok? Mert amíg nagyon könnyen el tudjuk képzelni a anyagi-külső gazdagság jeleit (a drága ruhát, a nagy házat, a gyors autót, stb.), addig a belső meggazdagodás formái (pl.: a kegyelmi ajándékok) nem olyan egyértelműek. Nézzük meg őket szépen, sorban, röviden.

1. „beszéd” - a belső meggazdagodás első jele a beszédben van. Persze nem abban, hogy valaki helyesen beszél-e, vagy hogy milyen nyelven beszél, hanem abban, hogy mit és hogyan mond. A beszéd az emberiség egyik legnagyobb kincse, és tudni kell vele jól élni. Mert lehet jóra és rosszra is használni. Sokszor többet lehet ártani beszéddel, szóval, mint tettel. A belső meggazdagodás egyik fontos változása, hogy az ember jóra használja a beszédet. És ez nem csak arról szól, hogy nem beszél csúnyán, vagy éppen nem káromkodik (bár ez is benne van), hanem azt, hogy gyógyítani és építeni akar a beszédével és nem rombolni.

2. „ismeret” - ha az ember belsőleg gazdag, akkor egyre több tudásra tesz szert. De nem tudományos értelemben, hanem egyre többet ért az Istenből. Egyre inkább megérti az ő akaratát, megérti a szándékait (persze soha sem tökéletesen). Így egyre inkább megerősödik a hitben és egyre inkább belesimul az Ő akaratába.

3. „Krisztusról szóló bizonyságtétel” - magyarul az evangélium. A belsőleg gazdag ember egyik legnagyobb kincse az evangélium. Az a tény, hogy Krisztus meghalt érte, mielőtt még nem is élt, és ezáltal nem számít, hogy milyen és mennyire bűnös, az Isten elfogadja igaznak Krisztusért. Azaz Jézus Krisztus a belsőleg gazdag ember személyes megváltója, az Isten végtelen szeretete belépett az életébe és „bearanyozta” azt.

4. „kegyelmi ajándékok” - és itt érkeztünk el ahhoz a tényhez, amely talán nyugtalanítólag hathat a világ számára, de Krisztus-követő ember számára a legnagyobb örömhír: Mindez ajándékba van! Nem lehet megszerezni, mint a külső gazdagságot, nem lehet rá szert tenni, de nem is lehet ellopni, vagy kicsalni! Csak ajándékba lehet kapni. Az Isten ajándékba adja ezt a kegyelmet. Kérjük ezt bátran és fenntartások nélkül, mert ez az Ő akarata! És ő adni fog, mindazt, ami a belső gazdagsághoz kell és sok minden mást is. Sok-sok kegyelmi ajándékot, melyek minden azt szolgálják, hogy a beszéd, az ismeret és az evangélium megerősödjön bennünk, szolgálni tudjunk és úgy élni, ahogyan az Úr megálmodta a számunkra.

Mindez azonban csak akkor valósulhat meg, ha közösségben vagyunk. Mindenek előtt, közösségben Jézussal. Ezzel zárja Pál ezt a szakaszt: az Isten „elhívott titeket az ő Fiával, Jézus Krisztussal, a mi Urunkkal való közösségre” Ezzel a mondattal Pál két fontos dolgot is leszögez. Az első, hogy a Krisztussal, mint személyes megváltóval való közösség elengedhetetlen a belső meggazdagodáshoz, a másik pedig, hogy Krisztussal közösségben lévő emberek közössége, azaz a gyülekezet is elengedhetetlen ehhez. Pál nem azt írja, hogy „az Isten elhívott TÉGED az ő Fiával való közösségre”, hanem azt írja, hogy „TITEKET”! Titeket, mint gyülekezetet.

 Olvastam a minap egy cikket mely szerint, mely szerint nem csak anyagilag vannak katasztrofális helyzetben az emberek Magyarországon, hanem az emberi kapcsolatainkban is szegények vagyunk. 

Hát, testvérek, a belső gazdagodás általi egymás felé fordulás ezen is tud javítani. Így legyen mindig szemünk előtt, hogy felelősek vagyunk egymásért, minden tekintetben! Csak akkor fog mindez „működni”, ha együtt dolgozunk ezért. Kérjük az Istent, hogy építsen, gazdagítson bennünket és közösségünket, kegyelemből, Jézus Krisztusért! Ámen

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Mi a különbség az evangélikus, a katolikus és a református úrvacsora/áldozás között? (Evlelkész podcast #13)

Sült hal és reformáció (prédikáció, Reformáció ünnepe, 2020.10.31.)

A kenyér öröme (prédikáció, Padragkút-Ajka, Böjt 4. vasárnapja, 2017.03.26.)