2020 az úrvacsora éve - Lehetőségek és dilemmák (Evlelkész podcast #7)

Az evangélikus egyház meghirdette 2020-ra az úrvacsora évét. Ez egy nagyon jó kezdeményezés, hiszen az oltáriszentség központi szerepet játszik az evangélikus teológiában és lelkiségben. 
Emellett pedig nagyon jó alkalom ez a tematikus év arra, hogy átbeszéljünk, megvitassunk több dolgot is az úrvacsora gyakorlatával kapcsolatban, mint pl. a gyermek-úrvacsora kérdése, az úrvacsora és a konfirmáció viszonya, vagy az úrvacsora ökumenikus kérdései.
Ezekre a témákra reflektálok (a teljesség igénye nélkül) ebben az adásban, mely egy külső helyszínen elhangzott előadásom, melyet a Veszprémi Evangélikus Egyházmegye Lelkészi Munkaközösségi Ülésén (LMK) tartottam meg 2020. február 5-én.




Hivatkozott bibliai szakaszok:
Ekkor kisgyermekeket vittek hozzá, hogy tegye rájuk a kezét, és imádkozzék értük, a tanítványok azonban rájuk szóltak. De Jézus ezt mondta: Engedjétek e kisgyermekeket, és ne akadályozzátok őket, hogy hozzám jöjjenek, mert ilyeneké a mennyek országa. Azután rájuk tette a kezét, és eltávozott onnan.” (Mt 19,13-15)

Azért, aki méltatlanul eszi az Úr kenyerét, vagy issza az Úr poharát, vétkezik az Úr teste és vére ellen. Vizsgálja meg azért az ember önmagát, és úgy egyék abból a kenyérből, és úgy igyék abból a pohárból. Mert aki úgy eszik és iszik, hogy nem becsüli meg az Úr testét, ítéletet eszik és iszik önmagának.” (1Kor 11,27-29)





Az adás a YouTube-on:


Az Evlelkész podcast a Spotify-on.


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Karcsi bácsi és a feltámadás (prédikáció, Húsvét utáni 1. vasárnap, 2019.04.28.)

Ég és föld (prédikáció, Húsvét ünnepe, 2019.04.21.)