Marketing katasztrófa - Jn 6,60-66 (prédikáció, Szentháromság ünnepe utáni 14. vasárnap, 2021.09.05.)


 Az igehirdetés audió változata:



textus: Jn 6,60-66

60 Tanítványai közül sokan, amikor ezt hallották, így szóltak: Kemény beszéd ez: ki hallgathatja őt? 61 Mivel pedig Jézus jól tudta, hogy ezért zúgolódnak a tanítványai, így szólt hozzájuk: Ez megbotránkoztat titeket? 62 Mi lesz, ha majd meglátjátok az Emberfiát felmenni oda, ahol előzőleg volt? 63 A Lélek az, aki életre kelt, a test nem használ semmit: azok a beszédek, amelyeket én mondtam nektek: Lélek és élet. 64 De vannak közöttetek néhányan, akik nem hisznek. Mert Jézus kezdettől fogva tudta, hogy kik azok, akik nem hisznek, és ki az, aki el fogja árulni őt. 65 És így folytatta: Ezért mondtam nektek, hogy senki sem jöhet hozzám, ha nem adta meg ezt neki az Atya.

66 Ettől fogva tanítványai közül sokan visszavonultak, és nem jártak vele többé.



„Véget ért a történelem”- ezt az erős és meghökkentő kijelentést tette Francis Fukuyama japán-amerikai filozófus 1989-ben. Ennek a kijelentésnek az apropóját a keleti blokk szétesése, a vasfüggöny leomlása és a kommunistának csúfolt államkapitalista rendszer széthullása adta. A történelem vége kifejezés alatt azt értette, hogy a nagy ideológiák közül már csak egy maradt fent, a nyugati, így pedig vége a fejlődésnek, hiszen az ehhez szükséges „üzemanyag” az ideológiai küzdelem és a konfrontáció, a határok feszegetése és a kompromisszumok, s más ilyesféle interakciók globális szinten megszűntek.

Persze ez egy durva általánosítás, de azt kell mondjam, hogy valamilyen szinten mégis igazat kell adjak Fukuyamának. Ehhez csupán egyetlen egy fogalmat kell behoznom, és szerintem ennek mentén, nemsokára mindenki érteni fogja, hogy mire gondolok. Ez a fogalom pedig a média. Mi a média? Eredetileg a tömegtájékoztatási rendszereket (rádió, TV, újság, internet) nevezték médiának, de amióta ezekben az intézményekben a profit alapú szórakoztatás került előtérbe, illetve a közösségi média platformok (Facebook, Twitter, Instagram, TikTok, stb.) berobbantak köztudatba, azóta egyre kevesebb szerep jut a tájékoztatásnak, ha egyáltalán. Inkább a formálás, alakítás, befolyásolásnak, irányításnak, ami a média célja. (Tisztelet a kivételnek.)

Ezen felül pedig a hagyományos és az online média lett az életünk egyik fő színtere. A TV-n keresztül elutazunk távoli országokba, egy-egy természet- vagy dokumentumfilm segítségével, csevegő applikációk segítségével beszélgetünk, a közösségi média platformokon barátkozunk, online tanulunk, vagy éppen online nézzük a mai istentiszteletet is… Olyan cselekvések, amelyek eddig a személyes jelenlétet, a fizikai kontaktust és helyváltoztatást igényeltek, ma virtuálisan zajlanak. Ezért sem kell csodálkoznunk azon, hogy a világ mai „nagy” történései közül sok csupán a médiában esemény, valójában nem is történik meg a szó fizikai értelmében, és mégis hatással van a világra, az életünkre. Országok, kormányok, politikai erők, hadseregek, vállalatok buknak el, vagy éppen emelkednek fel, mert valami olyasmi kezd el terjedni a médiában, ami vagy pozitív vagy negatív színben tünteti fel őket. Az igazságtartalmat megállapítani szinte lehetetlen (nem is nagyon akarjuk), de ami biztos, hogy még ha történt is valami, akkor az nem a valós, hanem az online térben történt. Röviden összefoglalva: manapság a történelem eseményeinek többsége nem történik meg, vagy nem úgy a fizikai térben, hanem csak médiaeseményként tolul be a virtuális életünkbe! Vajon történelem ez egyáltalán?

Nem véletlen, hogy ennek mentén, ma a legfontosabb szakmák a kommunikáció és a marketing, hiszen (csupán) ezek kellenek a sikerhez. És éppen ezért nagyon furcsa a mai szakaszunk. Így kezdődik: „Tanítványai közül sokan, amikor ezt hallották, így szóltak: Kemény beszéd ez: ki hallgathatja őt?” És így végződik: „Ettől fogva tanítványai közül sokan visszavonultak, és nem jártak vele többé.” Kommunikáció és marketing szempontból ez egy katasztrofális szakasz! Bármi is legyen e között a két végpont között. Mi az, hogy olyanokat mond Jézus, ami nem tetszik az embereknek, és ezért vannak akik lelépnek, mert nem kell nekik!? „De Jézus! Azt kellene mondani, hogy arra, amit mondasz mindenkinek szüksége van! Hogy enélkül nem lehet élni! Hogy enélkül nem is vagy ember!” De nem. Ehelyett itt van a „kemény beszéd”. Érdekesség, ugyanez a kifejezés („szklérosz” gör.) szerepel Mt 25,24-ben, „könyörtelen” és Apcsel 26,14-ben „nehéz” jelentéssel. Tehát itt a „kemény”-t nem elsősorban a „puha”, hanem a „megváltoztatható” kifejezés ellentéteként kell értelmeznünk. Azaz valami olyasmi, amely a körülményektől független, nem változik, lekeretezett, következetes.

Ismét mondom, ez marketing

és média szempontból katasztrófa! Hiszen minden politikai vagy gazdasági hatalomra törekvő, vagy azt foggal-körömmel megtartani akaró erő úgy hajlítja a mondanivalóját, hogy minél többeket megnyerjen! Jézus azonban egészen másként cselekszik, beszél. Jézus esetében az igazságot nem írja felül sem a profit, sem a látszólagos siker, sem pedig a hatalom vágya! Jézusnak nincsen szüksége hatalomra, neki már ott van a legnagyobb hatalom: „Mert Isten mindent az ő lába alá vetett.” (1Kor 15,27)-írja Pál. És nincs is meg benne, ehhez a mérhetetlen hatalomhoz való görcsös és féltékeny ragaszkodás sem, hiszen „Isten formájában lévén nem tekintette zsákmánynak, hogy egyenlő Istennel, hanem megüresítette önmagát, szolgai formát vett fel, emberekhez hasonlóvá lett, és emberként élt; megalázta magát, és engedelmes volt mindhalálig, mégpedig a kereszthalálig.” (Fil 2,6-8) Aki a legmagasabbról a legmélyebbre jutott és onnan vissza a legmagasabbra, mindezt önként és szeretetből, annak nincsen szüksége marketingre! És főleg nem tesz olyat, hogy mondanivalóját a közvélemény kénye-kedve szerint alakítja! Tudniillik Jézus nem kiszolgálni, hanem szolgálni jött!

Mai szakaszunkból nem derül ki, hogy vajon mi ez a „kemény beszéd”! (Ha valaki el akarja olvasni, akkor megteheti. Közvetlenül a mai szakasz előtti rész.) Mert ma nem az a lényeg, hogy mi ez a kemény beszéd, hanem az a tény, hogy van, és ezzel egy kicsit jobban meg akarjuk ismerni ma Jézust. Ezt mondja: „A Lélek az, aki életre kelt, a test nem használ semmit: azok a beszédek, amelyeket én mondtam nektek: Lélek és élet.” Amikor itt „lélek”-ről és „test”-ről beszélünk, akkor nem a mentális és biológiai dolgokat kell érteni. Egy súlyos félreértése a keresztény tanításnak, ha valaki úgy gondolja, hogy a test rossz a lélek meg jó. Isten, amikor megteremtette az embert, akkor azt mondta „jó”! Nem csak a fele, hanem az egész szőröstül, bőröstül. Amikor itt Pál lélekről beszél, akkor mindazt érti, ami bennünk az Istenhez kapcsol, és amikor testről beszél, akkor mindarról beszél, amely bennünk az Istentől eltávolítani akar. Mert a csatatért a legtöbbször nem kint, hanem bent van.

Mit tudunk meg hát ezáltal Jézusról? Azt, hogy nála nem a marketing, hanem az ember és az igazság az első! Ő nem árul zsákbamacskát, az ő követésében nincsen titkos záradék és nincsen apróbetűs rész! Ami lesz, az keret, út, igazság és… élet! Tisztán, szóda nélkül, sallang mentesen!

S bár Jézus azt szeretné, de az ő „kemény beszédét” nem mindenki tudja befogadni. „Ettől fogva tanítványai közül sokan visszavonultak, és nem jártak vele többé.” Legyünk mi, akik maradunk, akik ott lesznek végig a Mester mellett! Mert, ha történelem véget is ért, az Ő kegyelemének, szeretetének nincsen határa! Ámen

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Mi a különbség az evangélikus, a katolikus és a református úrvacsora/áldozás között? (Evlelkész podcast #13)

Sült hal és reformáció (prédikáció, Reformáció ünnepe, 2020.10.31.)

A kenyér öröme (prédikáció, Padragkút-Ajka, Böjt 4. vasárnapja, 2017.03.26.)