Kozmikus evangélium (prédikáció, Advent 3. vasárnapja, 2020.12.13.)

textus: 2Tim 1,8-14

„8 Ne szégyelld hát a mi Urunkról szóló bizonyságtételt, se engem, az ő foglyát, hanem szenvedj velem együtt az evangéliumért, Isten ereje által. 9 Mert ő szabadított meg minket, és ő hívott el szent hívással, nem a mi cselekedeteink alapján, hanem saját végzése és kegyelme szerint, amelyet még az idők kezdete előtt Krisztus Jézusban adott nekünk. 10 Ez most nyilvánvalóvá lett a mi Üdvözítőnk, Krisztus Jézus megjelenése által, aki megtörte a halál erejét, és az evangélium által világosságra hozta az elmúlhatatlan életet. 11 Ennek az evangéliumnak a szolgálatára rendeltettem én hírnökül, apostolul és tanítóul. 12 Ezért is szenvedem ezeket, de nem szégyellem, mert tudom, kiben hiszek, és meg vagyok győződve, hogy neki van hatalma arra, hogy a rám bízott kincset megőrizze arra a napra. 13 Az egészséges beszéd példájának tekintsd, amit éntőlem hallottál, a Krisztus Jézusban való hitben és szeretetben. 14 A rád bízott drága kincset őrizd meg a bennünk lakozó Szentlélek által.”

A prédikáció háttérben is hallgatható és letölthető formában:

A prédikáció a YouTube-on: https://youtu.be/XZGLNuLx-mQ

A teljes istentisztelet videója: https://youtu.be/DnAHOoARUkE

A prédikáció a Spotify-on:

Tizenöt éven belül már a második gazdasági válságot éljük meg. Az első 2008-ban volt. Akkor a bankok, a tőzsde és a pénzvilág mohósága és az emberi felelőtlenség eredményeképpen az ingatlan lufi durrant ki, és ránk szakadt az un. devizahitel válság. Idén pedig, már az akkori számokat is alulmúló, válságban élünk. Ennek oka pedig a járvány miatt leálló, de legalábbis belassuló gazdaság. Munkahelyek szűntek meg, vállalkozások mentek csődbe, stb. Egy ilyen helyzetben pedig az értékálló dolgok tudják jelenteni a biztonságot. Ilyen például az ingatlanvagyon, tudjuk mindannyian, hogy egekben vannak az ingatlanárak. De ami még ennél is többet ér, és amire minden válságban bizton számíthatunk, hogy tartja, sőt nem csak tartja, de növelni is tudja az értékét az a nemesfém, azon belül is az arany. A valuták, a pénzek inflálódhatnak, elértéktelenedhetnek, a gazdaság összeomolhat, de az arany, arany marad. Ezt a legtöbb gazdasági szereplő is tudja.

Egy ilyen gazdasági, financiális válság mindig lelki válsággal is jár. Mi sem mutatja ezt jobban, hogy egy tanulmány szerint majdnem tízezerrel több lett az öngyilkosságok száma Európában „csupán” a 2008-as válság miatt, 2008 és 2011 között! De nem csak az ilyen radikális és végső tettek száma növekedik meg egy (pl. az pandémia okozta) válság miatt, hanem minden egy kicsit szürkébb-feketébb, mint szokott lenni. Az anyagi gondok mellett, gondoljunk csak bele abban a rémisztő ténybe, hogy a COVID miatt minden ember potenciális veszélyforrássá vált. Adott esetben nem találkozhatok a rokonaimmal, szeretteimmel, mert mi van ha megfertőznek vagy megfertőzöm őket? Durva ebbe belegondolni, de ma bárki, akivel találkozom a vesztemet okozhatja… vagy én az övét!

És ahogyan egy gazdasági válsághelyzetben az arany kincset ér (szó szerint), úgy találni kellene valami ilyesfélét lelki viszonylatban is. Valami olyat, amely nem veszít az értékéből, ami fel tud tölteni, ami erőt és reményt tud adni. „A rád bízott drága kincset őrizd meg a bennünk lakozó Szentlélek által.”- írja Pál apostol fiatal tanítványának, Timóteusnak. „Drága kincs” Mire gondol itt Pál? Nem fizikai kincsre, nem aranyrudakra vagy ilyesmire, hanem lelki szempontból való kincsre.

„Ne szégyelld hát a mi Urunkról szóló bizonyságtételt […] Mert ő szabadított meg minket, és ő hívott el szent hívással, nem a mi cselekedeteink alapján, hanem saját végzése és kegyelme szerint, amelyet még az idők kezdete előtt Krisztus Jézusban adott nekünk. […] Ennek az evangéliumnak a szolgálatára rendeltettem én”- mondja az apostol. Ez a kincs nem más mint az evangélium, az örömhír Jézus Krisztusról. Annyira szükségünk van jó hírekre, örömhírekre. Ha bekapcsoljuk a TV-t, a rádiót, vagy a neten olvassuk a híreket, mindenhol csak negatív, tragikus, elkeserítő hírekkel találkozunk. Korunkban ugyanis csak az üti meg az ingerküszöböt, ami minimum halállal végződik… És most az ige felajánl nekünk egy jó hírt. De nem csupán „egy” jóhírt, hogy kicsit fel tudjunk lélegezni a sok tragikus híradás közepette, hanem mindezeket, környezetünket, a pandémiát, országunkat, korunkat, bolygónkat meghaladó örömhírt mond. Mert Jézus Krisztus személye, tanítása, megváltó műve és az erről szóló jóhír, időn és téren felül álló. Azt írja a mai szakaszunk: „Mert ő szabadított meg minket […] saját végzése és kegyelme szerint, amelyet még az idők kezdete előtt Krisztus Jézusban adott nekünk” és „Ez most nyilvánvalóvá lett a mi Üdvözítőnk, Krisztus Jézus megjelenése által, aki megtörte a halál erejét, és az evangélium által világosságra hozta az elmúlhatatlan életet.” A Krisztusról szóló örömhír magában foglalja az idők egészét. Az Isten végtelen bölcsességében még a világ kezdete előtt elhatározta, hogy meg fog menteni minket. Az idők teljességben (erre utal a „most” kifejezés vö: Gal 4,4) elküldte Jézust, hogy bevégezze ezt a munkát, és ezáltal kinyissa számunkra a végtelent, az „elmúlhatatlan”, azaz örök életet. Ez a kozmikus jóhír a lélek igazi és értékálló nemesfémje, amit az apostol „drága kincs”-nek nevez.

És ez a kincs nem olyan kincs, ami után csak sóvárogni lehet, mint a lottónyeremény után. Ez a kincs közöttünk van, sőt bennünk is lehet! János apostol ezt írja: „Az Ige (nagybetűvel írva Jézus) testté lett, közöttünk lakott” és „Akik pedig befogadták, azoknak hatalmat adott arra, hogy Isten gyermekeivé legyenek; mindazoknak, akik hisznek az ő nevében” (Jn 1). Mert tulajdonképpen mi is a karácsony? A szeretet ünnepe. De elsősorban nem a mi szeretetünkké, vagy más emberek (adott esetben ajándék formájában is megnyilvánuló) szeretetéé, hanem az Isten Jézus Krisztusban testet öltő szeretetéé! Ez aztán a jó hír, nem? De. Az Isten végessé válik értünk, véges teremtményekért, hogy megérthessük őt és eljuthassunk hozzá! Ezt kozmikus örömhírt kapjuk ma!

És – ezt nem győzőm hangsúlyozni – ennek a kozmikus jóhírnek, amennyiben be tudjuk fogadni, hatása van az életünkre! Erre a földi valóságra. Ez nem csak egy filozófiai ténymegállapítás, vagy egy elvont, elméleti eszmefuttatás. Ez a kincs meg tud tartani bennünket a legnehezebb pillanatokban is, be tudja aranyozni(!) az életünket, és mindenre hatással van. (Erről beszéltünk advent első vasárnapján.)

Azonban itt most csak egy dologról fogunk szót ejteni ennek kapcsán. „Az egészséges beszéd példájának tekintsd, amit éntőlem hallottál, a Krisztus Jézusban való hitben és szeretetben.” „Egészséges beszéd”- ez is mekkora hiánycikk manapság. Olyan sok a hazug, félrevezető, hátsó szándékkal rendelkező, stb., azaz „beteg beszéd”, hogy nagyítóval kell keresni az igaz szót! És az evangélium igaz, „megismeritek az igazságot, és az igazság megszabadít titeket” (Jn 8,32)- mondja Jézus. Meghalljuk, meggyökerezik bennünk az jóhír, szárba szökken, és azután kívánkozik, hogy másokhoz is eljusson. Arra hív bennünket ma Pál apostol, hogy ezt a drága kincset az egészséges beszéd által (is) megosszuk másokkal! Van elég betegség ma biológiailag, ne mi legyünk a beteg beszéd terjesztői! Legyünk „a Krisztus Jézusban való hitben és szeretetben” jól megalapozva a jóhír terjesztői, annak a kozmikus hírnek, hogy az Isten emberré lett! Ámen