Bölcsesség alapú társadalom (prédikáció, Ötvened vasárnap, 2021.02.14.)

Az igehirdetés hallgatható és letölthető változatban:

Az igehirdetés a YouTube-on: 

https://www.youtube.com/watch?v=mws6I_IVmaM&ab_channel=Evlelk%C3%A9sz

textus: Jak 3,13-18

„13 Kicsoda bölcs és értelmes közöttetek? Mutassa meg a magatartásával, hogy mindent bölcs szelídséggel tesz! 14 Ha pedig keserű irigység és viszálykodás van a szívetekben, ne vétkezzetek az igazság ellen azzal, hogy bölcsességetekkel kérkedtek. 15 Ez a bölcsesség nem felülről jön, hanem földi, testi és ördögi. 16 Mert ahol irigység van és viszálykodás, ott zűrzavar van és mindenféle gonosz tett. 17 A felülről való bölcsesség először is tiszta, azután békeszerető, méltányos, engedékeny, irgalommal és jó gyümölcsökkel teljes, nem részrehajló és nem képmutató. 18 Akik békességet teremtenek, békességben vetnek, hogy az igazság gyümölcsét arassák.”

A legtöbb társadalomkutató szerint már nem csak a jövő, de a jelen is a tudás alapú társadalomé. A tudás az, amely előre tudja vinni az emberiséget, sőt a megmenekülését is adhatja. Nem titok, hogy a világ lejtmenetben van, hiszen ökológiai katasztrófa „történik” éppen, feléljük tartalékainkat, járvány tombol, a közösségek széthullanak, atomizálódik a társadalom, stb. A tudás pedig segíthet. Azt hiszem, ha abba belegondolunk, hogy milyen tudás – és ennek mentén – milyen technikai helyzet volt mondjuk 20 évvel, vagy akárcsak 10 évvel ezelőtt, akkor talán van is ebben, a tudás alapú társadalomban valami. Úgyhogy biztatok mindenkit, hogy tanuljon. Lehetőleg értelmes dolgokat, és folyamatosan, mert nem csak a papnak kell holtig tanulni …

Csakhogy! Van egy komoly difi a tudással. Ez pedig az, hogy a tudás (mint eszköz) semleges. Ez azt jelenti, hogy pont olyan, mint egy kés, bármire lehet használni. Lehet építeni és lehet rombolni vele; ki lehet sajátítani, de akár meg is lehet osztani. Hadd hozzak néhány példát. Tudtuk-e, hogy a teflont először használták rakéták hőálló bevonataként, mint serpenyőkben. Vagy, hogy előbb volt atombomba, mint atomreaktor. Vagy, hogy a GPS-t katonai eszköznek fejlesztették, majd csak később lett polgári használata. És valószínűleg még sorolhatnánk az olyan nagyszerű találmányokat, amelyek a mindennapjaink részét képezik, de eredetileg „pusztításra” szánták. Vagy gondoljunk csak a pszichológiára. Milyen nagyszerű, hogy pszichológusok és egyéb szakemberek sokaknak segítenek abban, hogy lelki szempontból egészségesek legyenek és az is maradjanak. De közeben meg pszichológusok százai, ezrei dolgoznak nagy tech- és egyéb cégeknek, hogy újabb és újabb technikákat fejlesszenek ki arra, hogy minél többet vásároljunk, vagy éppen minél több időt töltsünk a virtuális térben.

A mai igénkben – többek között – az az izgalmas, hogy nem (elsősorban) tudásról, hanem bölcsességről beszél. És a kettő nem ugyanaz. A bölcsesség nem egyenlő a tudással, főleg nem a lexikális tudással. Annál sokkal de sokkal több! Ugyanis a bölcsesség nem csupán tudást jelent (persze az is), hanem annak jó használatát is. És itt a „jó”-n van a hangsúly! A tudást ugyanis lehet rosszra is használni. Van olyan kifejezésünk, hogy „gonosz zseni”, vagy hogy „ördögien zseniális”, de olyan kifejezésünk nincs, hogy „gonosz bölcs”.

És a mai szakaszunk még ennél is tovább megy egy lépéssel. „Kicsoda bölcs és értelmes közöttetek? Mutassa meg a magatartásával, hogy mindent bölcs szelídséggel tesz! Ha pedig keserű irigység és viszálykodás van a szívetekben, ne vétkezzetek az igazság ellen azzal, hogy bölcsességetekkel kérkedtek. Ez a bölcsesség nem felülről jön, hanem földi, testi és ördögi. […] A felülről való bölcsesség először is tiszta, azután békeszerető, méltányos, engedékeny, irgalommal és jó gyümölcsökkel teljes, nem részrehajló és nem képmutató.” A tudás hatalom, a bölcsesség jóra visz, de még így is el lehet esni. Bölcsességében az ember hajlamos arra, hogy elbízza magát, hogy önmagának tulajdonítson minden sikert, minden eredményt, minden jót,… és ez bizony nagyon rossz irányba el tud vinni. Éppen ezért beszél a mai szakaszunk „felülről való bölcsesség”-ről.

De mi ez a „felülről”? János evangéliumának harmadik fejezetében ezt mondja Jézus Nikodémusnak: „Bizony, bizony, mondom neked: ha valaki nem születik újonnan, nem láthatja meg az Isten országát.” (Jn 3,3) És amikor azt mondja, hogy „újonnan”, akkor azt olvassuk szó szerint az eredeti görög szövegben, hogy „felülről”. Tehát ez a kifejezés az Istentől való származásra, a belőle való táplálkozásra utal. Nem elég tudni, attól még simán lehet gonosznak lenni (ahogyan ezt oly sokszor meg is tapasztaljuk)! De nem elég bölcsnek lenni sem, mert akkor is letérhetünk a helyes útról! Felülről kell bölcsnek lenni ahhoz, hogy az valódi nem csupán önmagáért való bölcsesség legyen!

És mi a felülről való bölcsesség kulcsa? Az alázat. Annak a tudata, hogy nálam Valaki nagyobbtól kaptam mindezt, és tőle függök ma is. És ebben, csakis ebben az állapotban lesz a bölcsességem ilyen: „tiszta, azután békeszerető, méltányos, engedékeny, irgalommal és jó gyümölcsökkel teljes, nem részrehajló és nem képmutató.” Mit látunk ezekben a fogalmakban? A tekintettel levést. Azt, hogy a bölcsességet az emberekre, a kapcsolataimra, a közösségre való tekintettel használom a jóra!

Milyen csodálatos lenne a társadalmunk, ha eljutnánk arra, hogy tényleg tudás alapú lenne, itt Magyarországon is! De mennyivel több lenne, ha bölcsesség alapú lenne! És még ennél is fantasztikusabb lenne, ha felülről való bölcsesség vezérelné közösségünket, közösségeinket!

Kedves Testvérek! Magunkon kell kezdeni! Jakab apostol így címzi a levelet „Testvéreim” (Jak 3,1). Nem véletlen. A felülről való bölcsesség kezdetének a gyülekezetnek kell lennie! Onnan kell terjednie, kiáramlania a társadalom felé. Az embereknek szüksége van a felülről való bölcsességre, és elsős sorban, szüksége van e bölcsesség forrására, Jézusra! Aki már rátalált Jézusra, az vigye magával és adja tovább, aki pedig még nem az jöjjön és részesüljön Belőle! Csak, és csakis ez fogja meggyógyítani ezer sebből vérző társadalmunkat! És Ő, csakis Ő vezethet el az örök életbe! Ámen