Pipálod? - 1Tim 6,11b-16 (Szentháromság ünnepe utáni 3. vasárnap, 2023.06.25.)

textus: 1Tim 6,11b-16

“Ellenben törekedj igazságra, kegyességre, hitre, szeretetre, állhatatosságra, szelídlelkűségre. 12 Harcold meg a hit nemes harcát, ragadd meg az örök életet, amelyre elhívattál, amelyről vallást tettél szép hitvallással sok tanú előtt. 13 Meghagyom neked Isten színe előtt, aki életet ad mindennek, és Krisztus Jézus színe előtt, aki Poncius Pilátus alatt bizonyságot tett azzal a szép hitvallással, 14 hogy tartsd meg a parancsolatot szeplőtelenül, feddhetetlenül a mi Urunk Jézus Krisztus megjelenéséig. 15 Ezt a maga idején megmutatja majd a boldog és egyetlen Hatalmasság, a királyok Királya és uraknak Ura. 16 Övé egyedül a halhatatlanság, aki megközelíthetetlen világosságban lakik, akit az emberek közül senki sem látott, és nem is láthat: övé a tisztelet és az örökkévaló hatalom.”

Amikor az ember túrázni megy, akkor komolyan elő kell készülnie rá. Tapasztalatból tudom, a legjobb, ha van egy lista, amin rajta vannak azok a dolgok, amik mindenképpen kellenek. Ilyenek pl.: megfelelő mennyiségű víz, illetve étel, pót ruhadarabok, iránytű, térkép, bicska, jelzősíp, valamilyen kötözőanyag, esővédelem, elsősegély csomag, stb. Ezek mind-mind olyan eszközök, amelyek nélkül lehet, csak nem érdemes nekivágni, mert nem csupán a komfortosság és/vagy hasznosság miatt fontosak, hanem szó szerint, akár életet menthetnek. És minél hosszabb egy túra, annál fontosabb ez a lista. Egy pár kilométeres félnapos séta egészen más kategória, mint mondjuk egy egész hetes hegyitúra a Tátrában. 

Azt, hogy megfelelő eszközök, tárgyak és felszerelés legyen egy túrán, nem lehet kisujjból kezelni. Vagy egy tapasztaltabb túrázó véleményét kell kikérni, vagy pedig tájékozódni kell megfelelő forrásból, könyvekből, vagy éppen a netről. De olyan helyen érdemes kutakodni, ahol megbízható infókat kaphatunk és ahol komoly referenciákat találunk. 

A mai igeszakaszunk egy ilyen “hely”. Persze nem a túrázással kapcsolatban, pontosabban, nem a földrajzi értelemben vett túrázással kapcsolatban, hanem a legnagyobb és legfontosabb “túra”, a hitben járó élettel kapcsolatban. És ezt a túrát nagyon érdemes komolyan venni, ugyanis nem egy-két “kilométer”, hanem az élet, sőt, az örök élet múlik rajta! 

Két nagyon fontos téma található a ma igénkben. Az egyik egy lista, a hitben járás (egyik) listája, amely elengedhetetlen magunkkal-vinni-valókat tartalmaz, a másik pedig egy általános alapelv, amelyet mindenkinek meg kell szívlelnie a sikeres célbaérés érdekében.

Először nézzük a listát: “törekedj igazságra, kegyességre, hitre, szeretetre, állhatatosságra, szelídlelkűségre. Harcold meg a hit nemes harcát, ragadd meg az örök életet, amelyre elhívattál” Igazság, kegyesség, szeretet, állhatatosság, szelídség. Egy pár pont a listáról, amelyen szereplő erények elengedhetetlenek. Vajon tudjuk pipálni ezeket a saját listánkon? Igazság, kegyesség, szeretet, állhatatosság, szelídség. Olyan örök listaelemek ezek, amelyeken jó, időről időre végigmenni, vajon megvannak-e! 

Így folytatja Pál: “Harcold meg a hit nemes harcát, ragadd meg az örök életet, amelyre elhívattál” A listánkhoz igen fontos részek kerülnek pluszban: információk az útvonalról. A mai igénk egyértelműen kimondja, hogy ez nem lesz egyszerű menet (“Harcold meg a hit nemes harcát”), küzdelmes lesz, de ott van a cél is előttünk: “ragadd meg az örök életet”. Sőt ez a fenti mondat, még a mi állapotunkról, kondíciókról is beszél. “Harcold meg a hit nemes harcát, ragadd meg az örök életet, amelyre elhívattál” Elhívásunk van erre az útra! Ez azt jelenti, hogy a Mindenható szólított meg minket, így alapvetően alkalmasok vagyunk az útra, hiszen az ösvényt is ő alakítja, s az erőt is ő fogja adni hozzá!

Eddig beszéltünk a hit útjának listájáról, illetve arról, hogy milyen is lesz (van) ez az út. Az szakaszunk nagyobb része pedig egy olyan témával foglalkozik (amelyre a lista melletti alapelvként hivatkoztam), amely elengedhetetlen a hit ösvényein, olyannyira mint pl. a Biblia, vagy az imádság. Ez pedig nem más, mint a hitvallás. De mi az hogy hitvallás?

A hitvallás elsősorban a hitünkről való beszéd! Annak az elmondása, hogy kiben hiszünk és hogy mit hiszünk (róla). Ez különösen is aktuális ma, hiszen a mai vasárnap az Ágostai Hitvallás vasárnapja (is). De mi is az Ágostai Hitvallás? Ez egy magyarosított név, eredetileg Augsburgi Hitvallás. Augsburg egy német város volt, ahol a lutheri reformációhoz csatlakozott főnemesek ezt az iratot adták a német császárnak, bemutatva, hogy miben hisznek. Szövegezője Philip Melanchton, Luther egyik legközelebbi munkatársa. Mind a mai napig evangélikus egyházunk egyik fő hitvallása, amely pontosan arról szól, amit az előbb mondtam: Kiben hiszünk? Mit hiszünk róla? Érdemes elolvasni. (Itt könyv formátumban is beszerezhető.)

Nem véletlen az sem, hogy minden istentiszteleten, így main is, van hitvallás, mégpedig az Apostoli Hitvallás. Ez egy nagyon ősi, és nagyon rövid összefoglalása hitünknek. Milyen jó ennek elmondásával minden vasárnap erősödünk a hitben és közösségben is vagyunk egymással, hisz egyet mondunk mindannyian.

De természetesen a hétköznapok hitvallása nem azt jelenti, hogy felolvassuk másoknak mondjuk az Ágostai Hitvallást, de még csak azt sem, hogy felmondjuk szó szerint az Apostoli Hitvallás hanem, hogy megosztjuk másokkal az örömhírt: Jézus a Megváltó, és az ő útján örök életünk lehet, hit által! Sőt, valójában ha azt mondjuk, hogy Jézus Krisztus, az már önmagában is egy hitvallás, hiszen a “krisztus” nem egy név, hanem egy jelző, azt jelenti: megváltó. 

Erre hív bennünket a mai ige: valljuk meg Jézus, mint a Krisztust másoknak. Ezzel magunk is épülünk és erősödünk, és szavaink üdvösséget jelenthetnek másoknak. És bizony így tud épülni az egyház. Nem elég az, hogy én vagy más lelkészek/papok beszélnek, minden egyes hívő ember mandátumot és feladatot kapott: tégy hitvallást. Mint említettem ez egy olyan fontos dolog, amely az ima és a Biblia mellett a harmadik tartóoszlopa a hit útján járásnak, annak a bizonyos túrának, melynek listáján ott szerepel: igazság, kegyesség, szeretet, állhatatosság, szelídség. Az ösvény keskeny (Mt 6,13-14), az út nem egyszerű, de minél többen megyünk rajta annál világosabb a cél! Ámen