Névnapozás (áhítat, Kerta, katolikus templom, adventi gyertyagyújtás, 2014.12.20.)
textus:
Ézs 42,5-6
„5Ezt
mondja az ÚRisten, aki az eget teremtette és kiterítette,
szilárddá tette a földet, és növényt sarjasztott, leheletet ad
a rajta lakó népnek, és lelket a rajta járóknak: 6Én,
az ÚR, elhívtalak az igazságért, én fogom a kezedet. Megőrizlek,
és benned ajándékozom meg szövetségemmel népemet,
világosságommal a nemzeteket.”
Tudjuk-e,
hogy milyen nap van ma? Persze tudjuk, hogy szombat és december
20-a. Másképpen kérdezem meg: minek a napja van ma, vagy
kérdezhetném úgy is, milyen névnap van ma? […] Nem egy
szokványos, vagy éppen általános név az biztos. Ma Teofil napja
van.
Általában
számon szoktam tartani a névnapokat, bár manapság nem a naptárból
nézem ki, hanem az a bizonyos közösségi portál szól, ha egy ismerősömnek névnapja
van. Van Teofil ismerősünk? Nekem nincsen, legalábbis aki ma élne.
Úgy tűnik ma névnapi köszöntés nélkül maradunk. De ha már mi
nem köszönthetünk senkit, legalább azt beszéljük meg, hogy mi
jelent ez a név, hogy Teofil. Valaki tudja a saját keresztneve
jelentését? […] Én Viktor vagyok, az azt jelenti „győzelem”.
A Teofil név görög eredetű, abból a nyelvből származik, amin
az Újszövetséget írták. És van is egy Teofil akiről említést
tesz Lukács evangélista, konkrétan neki dedikálja, neki ajánlja
az evangéliumot. Na, de térjünk vissza az eredeti kérdésünkhöz:
Mit jelent a Teofil név?
A
Teofil név két szóból tevődik össze, két szóból származik.
Az első a „Teo”, itt ezen a helyen (katolikus templomban) azt
hiszem kicsit többen konyítanak a latinhoz. A görög „teo”
ugyanaz, mint a latin „deo”: Istent jelent. A „fil” pedig sok
szó végén szerepel, amit ma is használunk, sok nagyon rossz
jelentésűn is. Pedig mindössze annyit jelent, hogy „szeretni”.
Ha
ezt a kettőt összerakjuk, akkor kettő igaz jelentést is
kaphatunk: 1. Akit az Isten szeret; 2. Az Istent szerető. És a
sorrend nagyon nem mindegy. Mert ez a sorrend mutatja meg az Istennel
való kapcsolat lehetőségének igazi jellegét, igazi formáját.
János apostol ezt írja: „Mi tehát azért szeretünk, mert ő
előbb szeretett minket.” (1Jn 4,19) Ő előbb szeretett!
Sokszor azt képzeljük, hogy az Isten szeretete – már ha hiszünk
benne egyáltalán – az a mi tetteinknek a függvénye. Magyarul,
„ha elég piros pontot szerzek az Istennél, akkor majd jó lesz
hozzám”. Pedig ez nem így van. Az Isten szeretete adott, ez benne
van a Szentírásban. Ezzel nem lehet vitatkozni. Ez persze nem azt
jelenti, hogy csinálhatok, amit akarok. Korán sem. Ez azt jelenti,
hogy mindaz a jó amit teszek, az nem teperés az Istennél, hanem
hála azért mert szeret engem, mert a gondomat akarja viselni, mert
kapcsolatban akar lenni velem, szeretetkapcsolatban.
És
ennek a kapcsolatnak rengeteg csodája van. Ilyeneket ír erről
Ézsaiás próféta: „Én, az ÚR, elhívtalak az igazságért,
én fogom a kezedet. Megőrizlek, és benned ajándékozom meg
szövetségemmel népemet, világosságommal a nemzeteket.” A Messiásban, akit megmutatta, hogy milyen is az Isten, és hogy milyen lehet vele kkapcsolat, ilyen ajándékai lehetnek számunkra az Istennek:
1.
„elhívtalak”: az Isten meghívott bennünket a vele való
közösségre. Erről beszéltünk eddig. De kiegészíti az ige egy
nagyon fontos dologgal: „igazságért” - ez a kapcsolat, ami
lehetséges Istennel, nem hazugságra épül, sőt egyáltalán
nincsen benne hazugság. Ez azért elég jó hír.
2.
„én fogom a kezedet”: ez a kapcsolat nem egy
távkapcsolat. Nem tudom ki tapasztalt már ilyet, hogy lehet együtt
azzal, akit szeret, mert valamelyikük távol van. Nem kellemes
dolog. De az Istennel való kapcsolat szoros és közvetlen tud
lenni. Fogni akarja a kezünket végig egy életen át. És – meg
kell jegyeznem – még annál is tovább.
3.
„Megőrizlek”: Védelem és biztonság: Minden ember
alapvető igénye a biztonság, az oltalom. Az, hogy az életét,
javait mindenét biztonságban tudhassa. Az normális és
kiegyensúlyozott élet feltétele ez, hiszen veszélyben,
nyugtalanságban nem lehet élni, legalábbis teljes értékű életet
biztosan nem. Ennek érdekében az ember sok mindent megtesz, nagyon
alapvető dolgoktól, egészen bonyolultakig. Zárja a lakása, háza
ajtaját, kutyát tart, kerítést épít, mozgásérzékelős
reflektort, riasztót szereltet be, őrt alkalmaz. Vagy éppen az
anyagi javak tekintetében: eldugja a pénzét, vagy páncélszekrénybe
szekrénybe zárja, bankba teszi stb.
És
azt is ki kell tudni mondanunk, hogy manapság egyre nagyobb szükség
van erre, egyre nagyobb az igény, a kereslet a biztonságra. Nem
véletlen, hogy annyi cég és vállalkozás foglalkozik a biztonság
témakörével.
De
ha igaz, amit mondtam és bizonytalanságban és nyugtalanságban nem
lehet élni, akkor mégis mi a megoldás? Ha mi nem tudunk teljes
biztonságot nyújtani sem a javainknak sem a szeretteinknek, és
főleg nem, a léleknek, akkor mi lehet megoldás? Ki az aki képes
erre? Az Úr azt mondja ő igen. És nem csak képes, de meg is
teszi! „Megőrizlek”
4.
„szövetséggel ajándékoz meg”: Az Isten a vele való
kapcsolatban szövetségesének tekint bennünket. Tekinthetne
rabszolgának is, ha akarna, de ő minden szintbeli különbség
ellenére szövetségesként tekint ránk. És végül:
5. „világossággal ajándékozza meg a nemzeteket”: Hát ezért
gyújtunk ma gyertyát, ezért ég egyre több gyertya az adventi
koszorún és ezért adnak a gyertyák egyre nagyobb fényt, mert
arra a személyre mutatnak, aki az Istennel való kapcsolatunk záloga
és biztosítéka: Jézus Krisztus. Mert az igazi sötétség nem az,
ami körülvesz bennünket, hanem az, ami bennünk akart lenni! És
ahogyan a gyertya fénye megszünteti a sötétséget maga körül és
fényt áraszt mindazokra, akik csak mellett állnak, úgy Krisztus a
Magasságos Isten Fia is fényt tud hozni életünkbe és lelkünkbe.
Olyan fényt, ami elűzi a sötétséget és új megvilágításba
hozza saját magunkat és környezetünket egyaránt. Olyan
megvilágításba, ahol helyre kerülnek a dolgok, az életek, a
családok, az emberi kapcsolatok, közösségek!
Hát
ennek az ígéretét hordozza ez a koszorú és ez a gyertya!
Mindannyian érezzük, hogy itt valami többről van szó, mint
csupán fenyőről, viaszról és lángról! Vegyük észre, hogy ez
nem más, mint Jézus Krisztus, aki ezt mondja magáról: „Én
vagyok a világ világossága: aki engem követ, nem jár
sötétségben, hanem övé lesz az élet világossága.” (Jn
8,12)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése