A doboz mélyén (prédikáció, Somlószőlős, Családi Istentisztelet, Böjt 3. vasárnapja, 2016.02.28.)

textus: Ef 5,1-9
1 Legyetek tehát Isten követői mint szeretett gyermekei, 2 és éljetek szeretetben, ahogyan Krisztus is szeretett minket, és önmagát adta értünk áldozati ajándékul, Istennek kedves illatként. 3 Ellenben paráznaság, bármiféle tisztátalanság vagy nyerészkedés még szóba se kerüljön közöttetek, ahogyan ez szentekhez méltó, 4 se szemérmetlenség, se ostoba beszéd vagy kétértelműség, mert ez nem illik, hanem inkább a hálaadás. 5 Hiszen jól tudjátok, hogy egyetlen paráznának, tisztátalannak vagy nyerészkedőnek, azaz bálványimádónak sincs öröksége Krisztus és Isten országában. 6 Senki meg ne tévesszen titeket üres beszédével, hiszen éppen ezekért sújtja Isten haragja az engedetlenség fiait. 7 Ne vegyetek tehát részt ezekben! 8 Mert egykor sötétség voltatok, most azonban világosság vagytok az Úrban: éljetek úgy, mint a világosság gyermekei. 9 A világosság gyümölcse ugyanis csupa jóság, igazság és egyenesség.


Volt egyszer egy döbbenetes élményem itt a kultúrházban az egyik kirakodó vásár alkalmával. Szoktunk ott vásárolni, hiszen sok hasznos dolog is van, amit érdemes beszerezni egy-egy ilyen alkalommal. Van ott minden, ami csak kell, és az is ami nem. De sokszor nem nagyon lehet tudni, hogy milyenek azok az adott termékek, akár minőség, akár használhatóság tekintetében. Sok "kincsre" is lehet találni, de vettem már olyan baltát, ami a második kugli után szétesett, a feje konkréten darabokra tört.
De térjünk vissza arra a bizonyos döbbenetes emlékre. Ezeken a vásárokon nem csak használati tárgyak, hanem dísztárgyak is szoktak lenni. És persze ízlésekről nem vitatkozunk, de vannak azért olyan dolgok, amelyek már (szerintem) a giccs kategóriájába esnek. Persze mindenkinél máshol húzódik a határ, de azért van olyan, ami már egyértelműen és objektívan giccs. És persze ez nem csak a háztartásokban, de az egyházi dolgokban is jelen van a giccs. Engem kifejezetten szórakoztat az egyházi giccs. Van egy jó barátom, aki meg kifejezetten gyűjti az ilyen egyházi giccses díszeket és tárgyakat. Nos, az egyik ilyen vásár szórólapján láttam, hogy van foszforeszkáló, világító Jézus szobor. "Na" - mondtam magamban - "ezt megveszem a barátomnak! Jól fog mutatni a gyűjteményében." El is mentem a vásárba. Megvettem, kibontottam és képzeljék el a kedves testvérek, nem Jézus volt benne, hanem Mária! Foszforeszkált, világított, de én Jézust vettem, nem Máriát! S bár nem estem kétségbe, mert így még különlegesebb a szobor, de akkor sem azt kaptam, mint ami látszott rajta, mint amit mutatott. És igen, nem csak vicces, de nagyon bosszantó, dühítő, vagy éppen (komolyabb helyzetben) kétségbeejtő tud lenni, ha az ember nem azt kapja, amit várt, illetve az adott dolog, vagy személy nem annak mutatja magát, ami/aki.
Ma Oculi vasárnapja van, a tisztánlátás vasárnapja. Pál ebben a szakaszban azt akarja, hogy jól és helyesen lássunk. Nem csak a felszínt, hanem a dolgok mélységét is. Hogy - a példámnál maradjak - "belelássunk a dobozba" (átvitt értelemben). És ne csak azért, hogy meglepetés ne érjen bennünket, hanem azért hogy helyesen ítélhessünk, helyesen gondolkodhassunk.
Ahogyan említettem "Oculi" vasárnapja van. Ha összerakjuk, hogy ma a látás vasárnapja van és ennek a neve "oculi", akkor milyen szót fedezünk fel ebben a latin kifejezésben? [...] Igen, a szemüveg, azaz régies nevén "ókulláré" szót. Mert ma Pál apostol ki akarja tisztítani a látásunkat, ha kell (és kell!), az ige "szemüvegével". Hogy jól és tisztán láthassunk. Jól és tisztán Krisztust és magunkat is. Pál nem árul zsábamacskát, hanem tiszta lappal játszik. Elmondja, hogy milyen Krisztus és aki kereszténynek mondja magát, annak milyennek kell lennie.
"éljetek szeretetben, ahogyan Krisztus is szeretett minket, és önmagát adta értünk áldozati ajándékul" (2.v.) - írja Pál. Lássuk annak Jézust aki. Nem egy jó ember, nem egy bölcs tanító, nem egy idealista, hanem Krisztus (Isten megváltó Fia) és áldozat egy személyben! Ő volt az, akinek szolgálata miatt nem kell rettegni a világtól, nem kell félni a haláltól és le lehet győzni a rosszat! És ő nem csak egyfajta vezetőként mutatta, mutatja az utat, hanem az életét is áldozta érte!
"éljetek úgy, mint a világosság gyermekei. A világosság gyümölcse pedig ugyanis csupa jóság, igazság és egyenesség" (8b-9.v.) - és nekünk ilyennek kellene  lenni. Nem tökéletesnek és bűntelennek, hanem a "világosság gyermekei"-nek. Jóság, igazság, egyenesség és még tegyük hozzá: szeretet (2.v.). Ezt kellene látni. Nem ezt mutatni, hanem ténylegesen ezeknek az értékeknek kellene jellemeznie bennünket.

Nem az Istennek van erre szüksége. Nem az ő "megvásárlása" a cél, és Pál még csak nem is fenyeget. Itt arról van szó, hogyha te Krisztusé vagy, akkor róla példát véve, így élsz. A böjti időszak nagyon jó, hogy ezzel kapcsolatban is számot vessünk. Milyennek látom magamat? Nézzünk beljebb? Milyen vagyok valójában? Különbség van? Akkor itt az idő tisztán látni és változtatni! Nem megy egyedül? Persze, hogy nem megy. De van Krisztusunk, van Megváltónk, aki nem csak példát adott, de hathatós segítséget is, mind a mai napig! Őt kérjük és Ő segít majd tényleg tisztán látni és változtatni is! Ámen

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Egy másik választás, avagy hova teszed a voksodat (prédikáció, Padragkút-Ajka-Devecser, Böjt 4. vasárnapja, 2018.03.11.)

Víz(kereszt)parti sátorozás (prédikáció, Ajka-Öcs, Vízkereszt ünnepe, 2018.01.07.)

Valóban feltámadt? 1-2. (prédikációk, Húsvét ünnepe, 2018.04.01.-02.)