Lapokon át (áhítat, Nemesszalók, Ökumenikus bál, 2015.02.14.)

textus: ÉnÉn 8,6b-7

„Bizony, erős a szeretet, mint a halál, legyőzhetetlen a szenvedély, akár a sír. Úgy lobog, mint a lobogó tűz, mint az ÚRnak lángja. ⁷Sok víz sem tudja eloltani a szeretetet, folyók sem tudják elsodorni. De ha valaki háza minden kincsét kínálná is a szeretetért, csak megvetnék érte.”

Mi másról lehetne beszélni ma, február 14-én, mint a szerelemről, a szeretetről! No, persze lehetne másról is beszélni, de annyira adja magát, hogy muszáj!

A Biblia sokat beszél a szeretetről és a szerelemről! Hiszen életünk van Isten igéjében, és az életnek része a szerelem is. Nem véletlen, hogy az Énekek Énekéből választottam a mai alapigét, hiszen gyönyörű szerelmes versek tárháza ez a különleges könyv. Egészen komolyan, részletesen és nyíltan beszél a szerelemről, amely szöges ellentétben van azzal a keresztény prüdériával, ami oly sokszor belengi egyházainkat. Mert a Biblia, Istennek igéje nem prűd. Sokszor arcpirító módon nyíltan beszél olyan természetes dolgokról, amikről mi nem nagyon szoktunk.

Mert a szerelem és a szeretet hozzátartozik a mindennapjainkhoz és az életünkhöz és Isten az életnek Istene.

Manapság azonban szirupos valamivé kezdett válni a szerelem, a szeretet, és annak napja Bálint, avagy Valentin nap. Nem akarom ecsetelni, mindenki tisztában van vele. És ezzel szemben ott van az alternatíva a választási lehetőség, főleg, a mi számunkra, keresztény emberek számára, Istennek az igéje, amely se nem prűd, se nem csöpögős, mert amikor a szeretetről és a szerelemről beszél, akkor nem csupán emberi érzelmekről van benne szó, hanem valaki másnak a szeretete süt át rajta! Isten szeretete az, ami áthat az igén, és szinte átégeti a lapokat! Nem véletlen, hogy ezt írja az Énekek Éneke: „Bizony, erős a szeretet, mint a halál, legyőzhetetlen a szenvedély, akár a sír. Úgy lobog, mint a lobogó tűz, mint az ÚRnak lángja.” Mert, kedves testvérek, nem csak az Szentírás lapjain süt át a Istennek a szeretete, nem csak az ige központja az Isten megmentő szeretete, hanem minden más szeretet és szerelem eredője és alapja, és az egész világot is ez a szeretet tartja fent. És különösképpen is igaznak kell ennek lenni, ma, most, itt, ebben a közösségben, amely az ő nevében gyűlik össze.

Pedig nagyon szeretnék ezt a lángot kioltani. Bárhogyan is érzékeljük, bárhogyan is gondoljuk, de tudnunk kell, hogy a világ nem lett barátságosabb velünk hívő emberekkel, bárhogyan is szeretné elhitetni magáról. De legyünk bátrak és bizakodjunk, mert ahogyan az ige is írja: „sok víz sem tudja eloltani a szeretetet”. Pedig vízből van bőven az utóbbi időben, szó szerint és átvitt értelemben is!

És még van egy jó hírem mára. Mégpedig az, hogy az Isten szeretetéért nem kell megküzdeni, és nem is lehet. Megfizethetetlen. Isten ezt ajándékba adja mindannyiunknak „csak” el kell fogadnunk. Megfizethetetlen az Isten szeretete és a benne bízók közössége, a mi közösségünk. Adjunk érte hálát az Úrnak!