1 + 51 (prédikáció, Somlószőlős-Kerta-Kamond, Az év első vasárnapja, 2016.01.03.)
textus:
Mt 2,16-23
"16
Amikor Heródes látta, hogy a bölcsek túljártak az eszén, nagy
haragra lobbant, elküldte embereit, és megöletett Betlehemben és
annak egész környékén minden kétesztendős és ennél fiatalabb
fiúgyermeket ahhoz az időhöz mérten, melyet a bölcsektől
megtudott. 17 Ekkor teljesedett be az, amit Jeremiás prófétált:
18 „Hang hallatszott Rámában, nagy sírás és jajgatás. Ráhel
siratta gyermekeit, és nem akart megvigasztalódni, hogy már
nincsenek.”
19 Heródes halála után, íme, az Úr angyala álomban megjelent Józsefnek Egyiptomban, 20 és ezt mondta: Kelj fel, vedd a gyermeket és anyját, és menj Izráel földjére, mert meghaltak azok, akik a gyermek életére törtek. 21 Ő pedig felkelt, vette a gyermeket és anyját, és Izráel földjére ment. 22 Amikor azonban meghallotta, hogy Júdeában Arkhelaosz uralkodik apja, Heródes után, félt oda visszatérni. Miután pedig kijelentést kapott álmában, Galilea vidékére ment; 23 és amikor odaért, egy Názáret nevű városban telepedett le, hogy beteljesedjék, amit a próféták mondtak: „Názáretinek fogják őt nevezni.”"
19 Heródes halála után, íme, az Úr angyala álomban megjelent Józsefnek Egyiptomban, 20 és ezt mondta: Kelj fel, vedd a gyermeket és anyját, és menj Izráel földjére, mert meghaltak azok, akik a gyermek életére törtek. 21 Ő pedig felkelt, vette a gyermeket és anyját, és Izráel földjére ment. 22 Amikor azonban meghallotta, hogy Júdeában Arkhelaosz uralkodik apja, Heródes után, félt oda visszatérni. Miután pedig kijelentést kapott álmában, Galilea vidékére ment; 23 és amikor odaért, egy Názáret nevű városban telepedett le, hogy beteljesedjék, amit a próféták mondtak: „Názáretinek fogják őt nevezni.”"
Van
egy emléknap, amelyet mi evangélikusok nem
nagyon szoktunk tartani. Hagyományosan december 28-án van az ún.
"Aprószentek" napja. Ez az nap azoknak a betlehemi
gyermekeknek állít emléket, akiket eszerint a mátéi történet
szerint Heródes lemészároltatott. Borzalmas maga az esemény is,
hát még annak a tükrében, hogy valójában Jézustól akart ez a
gonosz uralkodó megszabadulni!
Mi
az ami arra indította Heródest, hogy ilyen borzalmas (bár az
akkori időben nem példátlan) tettre szánja el magát? Nem más,
mint a hatalomféltés. Heródesnek nem volt túl szilárd az
uralkodói hatalma (de hát mikor volt bármi is szilárd a
Közel-Keleten). Nem hiányzott neki egy olyan valaki aki az uralmára
tör. Persze Jézus soha nem tört volna Heródes hatalmára, de ő a
"király" szót csak politikai fogalomként tudta
értelmezni.
Sokszor
ma is a hatalomféltés áll Jézus, az evangélium
terjedése, vagy éppen befogadása útjába. Sokan nagyon
nehezen fogadják el, hogy valaki más irányít, valaki más a
"király" és király (idézőjelben és anélkül is!).
Pedig a földre érkezett Jézus üzenete nem más, mint, hogy van
arra lehetőségünk,
hogy más uralkodjon az életünkben, más vezesse azt! Igen, ez egy
lehetőség, nem kényszer, nem rabiga, hanem egy hatalmas lehetőség!
Mi sohasem irányíthatjuk az életünket teljes egészében, de
Jézus, szeretettől indíttatva, kezébe venné a gyeplőt... Saját
kicsi hatalmunk, az életünk és a ránk bízottak élete fölött, nem elég a jó vezetéshez, az "uralkodáshoz", de Jézus
akarata és hatalma bölcsen vezetheti az életünket. Heródesnek (tudomásunk szerint) nem volt lehetősége ezt megérteni/megérezni/hinni, de nekünk adott a lehetőség, hogy éljünk vele,
úgy hogy Vele élünk!
Azonban bármennyire is borzalmas és elítélendő dolog volt ez a tömeges
gyerekgyilkosság Heródes részéről, Máté célja mégsem az,
hogy borzongasson, mint egy jó horrorfilm vagy thriller, vagy hogy megbotránkoztasson mint egy bulvársztori, vagy éppen elítéljen.
Az evangélium nem horrorfilm, thriller, vagy bulvár, hanem örömhír.
Kettős
célja van ennek a történetnek. Az első, hogy megmutassa azt, hogy
Isten szava megdönthetetlen és üzenete változatlan. Máté
többször is utal a régebben élt ószövetségi prófétákra,
hogy ezt és ezt írták, és Jézusban ez így és így vált
valósággá. Itt, ebben a történetben is ott van ez a mozzanat. Az
utolsó versünk ezt írja: József és családja egy "Názáret
nevű városban telepedett le, hogy beteljesedjék, amit a próféták
mondtak: „Názáretinek fogják őt nevezni.”"
Bizony, olyannyira fontos volt, hogy Jézus Názáretből származott,
hogy még a keresztfára is ezt íratták fel. "INRI" azaz
"Iesus Nazarenus Rex Iudeorum", magyarul: a Názáreti
Jézus a zsidók királya. Ézsaiás próféta és Zakariás próféta,
akik századokkal Jézus előtt éltek, is megírták, hogy ennek így
kell lennie (Ézs11,1
és Zak6,12 -
a "sarj" és a "vessző" szó gyöke ugyanaz,
mint a "Názáret"-é!).
Egyszer
az egyik hittanórán egy tanítványom feltette a következő
kérdést: "Miért a zsidókkal foglalkozunk hittanórán? Miért
őróluk ír az Ószövetség? Miért nem inkább a magyar
történelmet tanuljuk?" Hogy miért róluk ír az Ószövetség?
Fogalmam sincs. - válaszoltam. - De azt tudom, hogy őket választotta ki Isten a
Jézus előtti időkben, hogy népe legyenek. És attól, hogy ez
megváltozott és Krisztusban mindenkinek van lehetősége Istenhez
tartozni, az nem azt jelenti, hogy azok a szavak és azaz üzenet,
amit Isten az Ószövetségben kijelentett és eredetileg a zsidóknak
szólt, ma érvénytelen lenne. Egyáltalán nem az. Tény, hogy az
evangéliumok és Jézus a középpontja Isten tervének, de ettől
még ott van kegyelme, szeretete, akarata és (nekünk is szóló)
üzenete a Ószövetségben is. Máté fontosnak tartotta a
folyamatosságot a két Szövetség között, tartsuk mi is annak.
Mert Isten szava nem veszti soha érvényét, nem változik, hanem
örök, és megbízható, jó alap, amire lehet építkezni.
A
másik célja ennek a történetnek az, hogy bemutassa: Isten megóvja
azokat, akik hozzá tartoznak. Háromszor jelenik meg angyal
Józsefnek. Először, hogy kijelentse Jézus születését,
másodszor, hogy megüzenje: meneküljenek Józsefék Egyiptomba,
harmadjára pedig akkor, mikor szól, hogy már hazamehetnek. Isten
mindig gondot visel azokról, akik hozzá tartoznak. Nem feltétlenül
akadályozza meg a rossz dolgokat (ahogyan a betlehemi mészárlást
sem), de mindig gondot visel azokról, akik bíznak benne! Történjen
bármi, Isten mindig küld segítséget. Ha nem is egy angyal
formájában, de valahogyan biztos.
Az
esztendő első vasárnapja van. Az ötvenkettőből az első. De
ennek az igének az üzenete vezéreljen bennünket a további
ötvenegyen: az Úr szava maradandó és változatlan. Nem csak
kétezer éve, hanem mióta világ a világ és megtalálhatjuk ezt
az igéjében. Az egészben! És Ő, mindig gondot visel azokról, akik
ezt az igét választják életük vezérfonalának. Így legyen a mi
életünkben is! Ámen.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése